Római legenda Shakespeare átiratban

Színházlátogatásaink sorát április 9-én újabb alakalommal gyarapítottuk. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Shakespeare: Coriolanus című drámáját nézhettük meg. Nem volt túlságosan „könnyű falat”, hiszen –amint ezt már megszokhattuk a nyíregyházi művészektől- a darab történelmi korokon is átívelő mondanivalóját kívánták hangsúlyozni, modern díszletekkel és jelmezekkel.

Az eredeti történet a mindössze városnyi területű Róma idején játszódik, a Plutarkhosz által megírt mondát Shakespeare formálta át.

Eszerint Caius Martius (i. e. 525-i. e. 488) már kamaszként az elűzött király párthíveit kaszabolja, majd az ellenséges volszkokkal vívott háborúkban érik férfivá; i. e. 493-ban elhódítja tőlük Corioli városát, s innen nyeri megtisztelő melléknevét. A patríciusok konzulnak jelölik, de népellenes magatartása miatt a tribunok bevádolják, s a plebejusok szavazata száműzetésre ítéli. Átáll a volszkokhoz, sereget vezet Róma ellen, s már-már beveszi a várost, amikor anyja könyörgésének engedve letesz bosszútervéről, méltányos békét köt. A sikereire féltékeny és reményeikben megcsalatkozott volszkok összeesküvést szőnek ellene, s a népgyűlésen megölik…

Coriolanus figuráját a zseniális angol szerzőnek úgy sikerült átformálnia, mai korunkra is kivetítenie, hogy a bajnokból kibontotta a versenyzőalkatot, s ezt mintázta meg, mint egy hősietlen világ egyetlen lehetséges hősét.